Ebben a leckében a téma kapcsán felmerülő tipikus nehézségeket és tévhiteket vesszük végig. Az ügyfeleimmel való egyeztetések során rendre előkerülnek olyan kérdések és félelmek, amelyeket el kell oszlatnom.
Azért fontos erről beszélnünk, mert sok céget ezek tartanak vissza attól, hogy a jelenleginél sokkal hatékonyabban működjenek.
Nézzük máris az elsőt:
„Tamás, mi nagyon kreatívak vagyunk, és az ügyfeleink is ezt szeretik bennünk. Lehet-e a kreatív munkát sztenderdizálni?”
Félreértés ne essék: ez a rendszer nem arra való, hogy egy szolgáltatóból gyárat csináljon. De véleményem szerint minden folyamatot lehet sztenderdizálni, tovább optimalizálni – anélkül, hogy kiveszne belőle a kreativitás.
Iparágtól függetlenül a következő jó dolgok történnek:
- Több lesz a végrehajtó, és kevesebb a kreatív munkatárs. Ez csökkenti a bérköltséget a cégedben.
- A tűzoltásról a precízségre és a pontosságra kerül át a hangsúly, ami profizmust fog sugározni.
Erre számos példa van a nagyvilágban.
Gondolj például a hollywood-i filmiparra. A filmkészítés egy kreatív, sőt művészi műfaj, mégis ezek a filmek évről évre kiszámítható módon jönnek létre, és termelik a profitot. A folyamat nagyon is sztenderdizált: például a forgatókönyvet határidőre el kell készíteni, majd tizenöt ember „szétszedi” a háttérben, hogy elég jó legyen ahhoz, hogy kielégítse a mozijegyre fizető közönség igényét.
De hogy egy közelebbi példát mondjak: nemrég a BNI egyik rendezvényén vettem részt, és meglepődve tapasztaltam, hogy egy olyan elvont fogalmat, mint a kapcsolatépítés, milyen jól sikerült átültetni a gyakorlatba.
Le van írva, hogy kinek hány kapcsolatot kell létrehoznia havi szinten, mennyi ajánlást kell tennie, és hányszor találkozzon a tagokkal. Az eseményeknek van egy forgatókönyve: ki, mikor, mit mondhat el, milyen idősávban, mi ennek a célja, és mit lehet elvárni tőle.
Attól mérhetővé válik az egész, hogy van egy nyilvános riportrendszerük, amelyben a tagok láthatják, hogy hányan ajánlották őket, milyen összegben, és mennyire térült meg nekik a részvételbe való befektetés.
Bárki csatlakozhat egy próbaalkalomra, így megtapasztalhatod te is, hogyan sikerült nekik megalkotniuk ezt a módszertant.
Egy kedves ügyfelem, Knapcsek Katalin egy kreatív ügynökséget vezet, és a kollégáira úgy szokott hivatkozni, hogy „művészek”. Ők is végigmentek azon a folyamaton, amelyen eljutottak odáig, hogy a sokszor művészi kreatív anyagokból valós pénz lett. Ehhez szükségük volt azokra a végrehajtó típusú kollégákra, akik képesek áthidalni a szakadékot a művészi kreativitás és a mérhető üzleti eredmény között.
„Tamás, ez azt jelenti, hogy holnaptól robotok irányítják a munkánkat?”
Egy másik gyakori tévhit az, hogy az emberek helyett algoritmusok szervezik meg a cég folyamatait.
Erről nincs szó. Amiket én javaslok, azok belépőszintű rendszerek, amiket bárki meg tud tanulni. Semmilyen technikai képzettség nem kell hozzájuk. Egyetlen dologra van szükség: hogy a cégvezető beleálljon, és bevonja a kollégáit is az új rendszer bevezetésébe.
Ezt akár fokozatosan is meg lehet tenni, kímélve a csapatot, de közben már elérve az első eredményeket.
„Ezek a rendszerek megfizethetetlenek a kisvállalkozásoknak.”
A téma kapcsán felmerül a finanszírozás kérdése is, és sokan hiszik azt, hogy ezek a rendszerek túl drágák ahhoz, hogy kisebb cégek is előfizessenek rájuk.
Ez sem így van, és a legtöbb esetben nem a pénz az akadály. De mutatok egy konkrét példát is, méghozzá a Monday.com árképzését. (Ezt a rendszert láthattad a korábbi leckékben is.)
Három csomagjuk van, és ha a legdrágábbal, a PRO-val számolok (ami lehet, hogy nektek még nem is kell), akkor is csak havi 6000-6500 Ft-ra jön ki felhasználónként (az áfát és egy 320 Ft-os dollárárfolyamot is beleszámolva).
Szerintem ez az összeg még egy kisvállalkozás életében sem megugorhatatlan. Ráadásul én mindig azt mondom, hogy egy összeg nem kicsi vagy nagy, hanem megtérüléssel kell számolni: az a fontos, hogy ez a befektetés milyen bevételt jelent a cégednek.
Ha tehát egy ilyen rendszert bevezetsz, mindenképpen kellenek célok hozzá, amiket kőkeményen mértek is. Így látni fogod, hogy ez a pénz hányszorosan térül meg. Ha mégis veszteséges, akkor változtatni kell, akár másikra cserélni.
Azt azért elmondom, hogy egy ilyen a rendszer általában többmillió felhasználóval rendelkezik, de akkor is fontos, hogy magatok mérjétek, hogy nálatok is profitábilis módon működjön.
Vezetői összefoglaló
- Legtöbbször a tévhitek, és nem az árak tartják vissza a cégeket attól, hogy munkamenedzsment rendszerekkel tegyék hatékonyabbá a működésüket.
- A kreatív munkát is lehet sztenderdizálni, és a művészi kivitelezésből komoly bevételt termelni.
- Ezek a belépőszintű rendszerek nem veszik át az irányítást a cég felett, és fokozatosan, a csapatot kímélve is bevezethetőek, miközben már szállítják az első eredményeket.
- Az áraik jellemzően a kis cégeknek sem kigazdálkodhatatlanok, de fontos, hogy folyamatosan mérjétek a megtérülését.
Ezek voltak a tipikus tévhitek, amelyek jellemzően előkerülnek a munkamenedzsment rendszerek kapcsán. Ha szeretnéd videóként megtekinteni, csak indítsd el a lenti lejátszón: